Rippl-Rónai emlékmúzeum

RIPPL-RÓNAI EMLÉKMÚZEUM

Kaposvár, Róma- hegy
04. 01. – 10. 31.: 10 – 18
11. 01. – 03. 31.: 10 – 16
hétfő szünnap/ closed on Monday


 

A Róma Villában lakott Rippl-Rónai József, a magyar festészet kiemelkedő alakja.
A szobák a művész saját bútoraival és nyolcvan képével kerültek berendezésre, hűen tükrözve az eredeti állapotokat.
Az otthoni környezet és a családi atmoszféra Rippl-Rónai művészetének állandó témául szolgált. A művészi kifejezés érdekében merész formai, stílusbeli újításokra vállalkozott.

Róma villa - 1911.jpg (72090 bytes)
Rippl-Rónai társasággal a Róma Villa előtt 1911.

A művész a műtermében - 1912.jpg (62273 bytes)
A művész a műteremben Lazarine-nal és Anellával 1912.

Fülep Lajos szerint: “Rippl volt az egyetlen, aki friss, eleven vért hozott a magyar piktúrába, s idehaza ő egy személyben minden volt, ő volt a magyar piktúrának Cezanne-ja, Gauguin-ja még az is, amit jobb értelemben vett impresszionizmusnak lehet nevezni, még Vuillard, Bonnard stb. is. Ő egymaga volt a reakció az akadémiával és Nagybányával szemben, ő maga jelentette nálunk azt az arisztokratikus mozgalmat, amely a naturalizmus hűhója mellett csendben a legnagyobb meglepetéseket készítette elő.”
E nagy művész 1861. május 23-án született Kaposváron a Zárda utcában. Édesapja Rippl József megbecsült igazgató-tanítója volt az úgynevezett “cigli–iskolának”, a szakmunkásképző elődjének. Édesanyja Knezevich Anna Paulina négy fiúgyermeket nevelt fel, majd katolikus leányneveldét vezetett.

József, az elsőszülött, négy gimnázium után gyógyszerész, majd úri gyermekek házitanítója lett. A következő testvér Ödön, vasutas-állomásfőnök lett, József művészi ambícióinak legfőbb anyagi és erkölcsi támogatója. Modern képgyűjteményével a kaposvári múzeum alapjait rakta le. Lajos testvérük pénzügy-igazgatási számvizsgáló volt és a szűkebb család örömére hegedűn játszott. Sándor a legfiatalabb, az Operaház énekese volt, József nyomán Ödön és Sándor is rajzolgatott.

Botkyn.jpg (76196 bytes)
Theodor Botkyn arcképe 1892.

Női arckép.jpg (71815 bytes)
Női képmás 1892.
(Mnme Dutile)

József 1884-ben, 23 éves korában kezdte el művészi tanulmányait a Müncheni Akadémián. Diez és Herterich élőmodelles osztályának növendéke volt három évig. 1887-ben a Magyar Állami ösztöndíjával Párizsba utazott. Az ott élő időskorú Munkácsy Mihály segédje lett, miközben megismerkedett a stílusújító törekvésekkel is. Két évig Munkácsy műveinek másolásából élt. A nagy romantikus realista művész hanyatló korszakának szalonképeit sokszorosította a műkereskedelem igényének megfelelően. Az önálló művészi útja érekében elhagyta mesterét. Barátnőjével Lazarine-nal és skót festőművész barátjával, Knowles-sel közösen bérelt lakásában élt 1902-ig. Az anyagi nélkülözések közepette is vállalta a modern művészek kezdeti népszerűtlenségét.1892-ben önálló kiállítással mutatkozott be a párizsi osztrák–magyar követség épületében. Tisztelők és barátok kis csoportja jelentette számára a bíztató, lelkesítő hatást, amellyel kitartott művészi elvei mellett.
Festményeire felfigyelve hívták meg Rippl-t a NABI , azaz a Próféta nevű művészcsoport tagjai sorába, továbbá bejáratos lett a Revue Blanche folyóirat köré szerveződő fiatal művésztársaságba is. Közeli barátja lett Maillol, a későbbi híres szobrász, megismerkedett Gauguin-nal, Toulouse Lautrec-kel, Cezanne-nal. Igyekezett Budapesten is ismertté válni. Andrássy Tivadar gróf megbízta őt egy ebédlő–berendezés egységes stílusú megtervezésére, s az iparművészeti kivitelezés irányítására. Időközben hazalátogatott Kaposvárra, s szeretettel festette meg a szülei és testvérei arcképét. A hazai értetlen fogadtatás ellenére elhagyta Párizst és visszatért Kaposvárra. 1901-ben művészi megbízásokat vállalt Belgiumban, majd Oroszországban, s a jövedelméből egy kis házat vásárolt a Fő utca végén. Ott festette az enteriőr–korszak képeit. Szobabelsők intim világába helyezett kisvárosi embertípusok, stilizált karakterek, mint a Mózes–szakállú édesapja, a nagyorrú Piacsek bácsi, migrénes fiatal hölgyek, rokongyermekek lettek Rippl-Rónai képeinek szereplői. E képeken kezdett magára ismerni a magyar közönség.

merengő.jpg (32597 bytes)

Merengő 1896.

Andrássyné.jpg (76247 bytes)
Andrássy Tivadarné arcképe 1896.

Már a negyedik alkalommal rendezett önálló kiállítást Budapesten olyan helyeken, amelyek nem kifejezetten kiállítási intézmények voltak: 1895-ben egy magánlakásban 30 művet állít ki. 1900-ban a Royal Szállóban 203 művet, 1902-ben a Mercur Palotában 328 művet, 1906-ban a Könyves Kálmán Műkiadónál 318 művet mutatott be. Ez utóbbinál köszöntött be nála a siker. A magyar művészetben példátlan közönségsiker, képvásárlási láz vette körül Rippl-Rónait. A fővárosi művészkörök vezéralakja, s az újként megalakult Magyar Impresszionisták és Naturalisták köre (A MIÉNK) tagja lett. Bérelt egy műtermet Budán és a Műhely nevű iparművészeti vállalkozás szervezésébe kezdett. A hazai lakáskultúra modernizálása volt a célja, miközben végre megvalósíthatta a saját ideális intim otthonát is. 1908-ban árverés útján vásárolta meg Kaposvár szélén a szőlősgazdák övezetében, parkos ligettel körülzárt emeletes nyaralóépületet gazdasági házakkal, szántóval és legelővel. Kész művészparadicsom volt már. Egy Gundy György nevű pesti operaénekes ízlése nyomán formálódott ki 1868-tól, negyven éven át. A Róma Villa nevet is Gundy adta neki, mivel a ház a Róma-hegyen állt.
Rippl-Rónai 1908-ban 10 holdas birtokos gazda lett. A későbbiek során még négy hold szomszédos szőlőt és szántót vett hozzá. Tehenet, birkákat, lovat, szamarat, baromfiakat, méheket, kutyát és pávát tartott. A gazdasági intéző Hegedűs György volt. Ám a jövedelmező gazdálkodás helyett a vendéglátás örömeinek hódolt a ház ura. A művészi értelemben nagyon termékeny festőművész a korábbi évek nyarait rendszerint egy módosabb barátjánál – Kunffy Lajos festőművésznél Somogytúron, gróf Somssich Gézánál Vóta-pusztán, valamint Körtvélyesen töltötte. Ezután már ő nyaraltatta barátait. Medgyessy Ferenc szobrai 1913. óta ma is megtalálhatók a kertben. Ady Endre, Móricz Zsigmond látogatásáról híres történetek íródtak. A festőkollégák közül Márffy Ödön, Galimberti Sándor, Kunffy Lajos, Bernáth Aurél, s a művészettörténész Petrovics Elek és Meller Simon is éltek a szíves vendéglátással.

Lazarine a tükör előtt.jpg (139908 bytes)
Lazarine a tükör előtt 1902.

Kunffiné virágos kalapban.jpg (38603 bytes)
Kunffyné virágos kalapban 1907.

Rippl francia felesége Lazarine és annak elárvult unokahúga Anella, Rippl bácsi, a művész édesapjának unokatestvére és egy szakácsnő voltak még a villa és a gazdasági épületek lakói. A vincellérházból lett a műterem, ám a parkban állt legtöbbször a festőállvány. Általában minden vendég modellként szolgált a képeihez. 1910-ben egy Fenella nevű, szépen éneklő és gitározó angol cigánylány, a kukoricás stílusú képek kedvelt aktmodellje volt.
A dal, a zene, a szőlőben megtermett bor, fontos vendégmarasztaló tényezővé vált. Rippl maga is zongorázott, de gyakran meghívták a gimnázium egyik nagyon szépen zongorázó tanárát, Novák Józsefet, aki Grieg, Chopin, Schumann és Liszt műveket játszott.

A Róma-villa már nem olyan csendes intim otthon volt, mint az előző a Fő utcában. Az új környezet Rippl-Rónai emberi kötődéseire alapozott művészete számára a teljes kibontakozásul szolgált. Új festői korszaka a harsány életörömöt sugárzó nagyon dekoratív “kukoricás stílus”.

A kaposvári műterem.jpg (57258 bytes)
Kaposvári műterem 1912. (festmény)

A magyarországi körülmények azonban nem nagyon kedveztek Rippl-nek. Nem kapott állami megbízásokat freskók, mozaikok terjedelmes méretű kivitelezésére. Az általa védelmezett fiatal, modern művészgeneráció mellőzte őt, emiatt lassan elszigetelődött. A téli hónapokat Budapesten töltötte. Ott festette híres pasztell arcképeit a Nyugat folyóirat íróiról: Babitsról, Szabó Lőrincről, Móricz Zsigmondról és a lipótvárosi szépasszonyokról. Önarcképeit követve figyelhetjük meg a tempós művészi gyakorlathoz szokott Rippl-Rónai sugárzó életenergiájának lassuló, elfáradó parázslását. Egyik modellje, Zorka iránt fellángolt érzései már nem az intim, hanem az eltitkolt kapcsolatáról vallanak.

festő a modellekkel.jpg (62582 bytes)
Festő a modellekkel 1912.

Tavaszi munkák 1912.jpg (78031 bytes)
Tavaszi munkák 1912.

Riccardo.jpg (40052 bytes)
Riccardo Vines Roda zongoraművész 1914.

zorka.jpg (30779 bytes)
Fekete kesztyűs nő - Zorka 1924 körül

Agyvérzéssel kezdődött a betegsége. A balatonfüredi szívkórházból való hazaszállítása után szélütés érte, tüdőgyulladást kapott, végül vese-elégtelenség okozta a halálát 1927. november 25-én. Sírja a kaposvári Keleti temetőben van.

Rippl Rónai és családja.jpg (57603 bytes)
Rippl-Rónai és családja a Róma - Villa parkjában 1912.

Rippl Rónai 1920 körül.jpg (23202 bytes)
Rippl-Rónai József 1920 körül

A Róma-hegyi házban még húsz évig élt magányosan Lazarine asszony. Az őt követő örökösök kegyelettel megőrizték a ház bútorait, relikviáit, amelyeket dr. Martyn Róbert adta múzeumi ajándékul. Az 1978-ban megnyitott Rippl-Rónai József Emlékmúzeum, a századeleji otthon miliőjét nyújtja a látogatóknak.
A Rippl-Rónai képek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonát képezik. A nyolcvan darab mű betekintést enged Rippl-Rónai minden festői periódusába. A földszinti szobákban az indulás éveinek és a párizsi 13 év változatos, nagyszerű kísérleteit láthatjuk. Az emeleti előtérben a dél-franciaországi Banyulsban festett tájképei vannak. Az emeleti középső szoba a kukoricás képek bemutatására szol-
gál, az oldalsó szobákban családtagokról, barátokról festett pasztell arcképek lát-
hatók. Vitrinek őrzik a művész kitüntetéseit, iparművészeti alkotásait, személyes tárgyait, dokumentumokat. A különálló műteremben Rippl-Rónai festőállványa, festőfelszerelései, pasztelljei, s a falakon sok dokumentum-fényképen követhetjük nyomon életének pillanatait.

szoba1.jpg (36007 bytes)
A Rippl-Rónai Emlékmúzeum egyik szobája



A Rippl-Rónai családfa

 

Horváth János   
tudományos referens